7.fejezet

Sziasztok. Kicsit megkésve, de itt az új rész:D Amúgy bocsi, hogy Zayn ilyen köcsög benne, de később meg fog változni :) Ami pedig elszomorít, hogy alig kapok komit, feliratkozóm is csak kevés van :( Remélem, hogy ez azért változni fog,. Eleget is pofáztam, jó olvasást. xx

Baby you light up my world like nobody else... -kezdték el a What Make You Beautiful refrénjét.
Az az igazság, hogy nem is rossz, sőt! Nagyon is jók. Az egész koncertet végigtomboltam, kár lett volna kihagyni. Szerintem a képek is nagyon jól sikerültek. Itt van két kedvencem:

Épp a képeket nézegettem, amikor valaki hirtelen mögém lépett, a kezével befogta a számat és hátra rántott.
- Basszus Niall. Halálra ijesztettél. -bokszoltam bele a vállába.
- Bocsi, nem volt szándékos. -nevetett. - Éhes vagyok. -mutatott nyöszörögve a hasára.
- Hű Niall. Nem gondoltam volna. -játszottam meglepődést. - Amúgy én is.
- Nincs kedved eljönni valahova ebédelni? -nézett rám, én pedig elvesztem a szeme világában.
- Bocsi mi is volt a kérdés? -ráztam meg a fejem.
- Te, én, enni, étel, ma? -mondta, mint valami robot.
- Jó, értem. Menjünk -nevettem a szemem törölgetve.

                                                                  *****

- Niall, igyekezz már. Mennyit akarsz még enni? -kérdeztem tőle.
- Még egy falat! -mondta teli szájjal.
- Tíz perce is ezt mondtad. -forgattam a szemem röhögve.
Odajött hozzánk rengeteg rajongó, Niall kiosztott pár autogramot és elmentünk sétálni.
- Mi a baj? -kérdezte amikor otthon voltunk.
- Semmi. -ráztam meg a fejem és próbáltam mosolyogni.
- Látszik, hogy valami baj van. Nekem nyugodtan elmondhatod. -vigasztalt.
- Nagyon bánt pár dolog... -sóhajtottam. - Hogy Rekáról és Alexáról még mindig semmi hír, David pedig épp azon gondolkozik hogy hogyan tegyen el láb alól.
- Biztos minden rendben lesz. És David is lenyugodhatott már.
- Tudod Niall, volt időm megismerni, tudom mire képes. -sóhajtottam.

                                                                  *****

- Neki muszáj mindenhova velünk jönni? -hallottam ahogy Zayn a fiúkkal veszekszik.
- Miért nem jöhetne ha akar? -kérdezte Harry.
- Zayn, mit ártott neked Cher? -kapcsolódott be Liam is.
- Nem is ismered. -hallottam meg Niall hangját is.
- Vegyétek már észre! -kiabált. -Csak kihasznál minket. Lekoptatja Niallt, utána nem sokkal később már szinte puszipajtásként tekint rá. Érdekes.
- Nem értem mi abban olyan hihetetlen, hogy megkedvelt minket. -csapta össze a tenyerét Liam.
- Látom elég szépen átmosta az agyatokat. Addig kéne eltávolítani az életünkből amíg nem túl késő.
- Szerintem ezt nem itt kéne. -mondta Lou Zaynnek.
- Nem értem mi bajod van velem. -ráztam a fejem. - De ha akarjátok, persze, akkor már itt sem vagyok.
Rám nézett, fogta magát és elszaladt. Én pedig követtem. Rágyújtott egy szál cigire és néma csendben állt velem szemben.
- Mondjad már. -sürgettem.
- Mintha nem tudnád. -morgolódott és elnyomta a cigijét. - A többieket be tudod csapni, de engem nem. Csak azért vagy velünk, mert általunk híres lehetsz. Csak kihasználsz minket, főleg Niallt.
- Ez marhaság. -forgattam a szemem.
- És ahogy szakítottál Daviddal már rögtön az ujjad köré próbálod csavarni Niallt. Nem gondolod, hogy elég szánalmas?
- Zayn, te hallod amit mondasz? Niall csak nagyon jó barátom. apropó.. honnan tudsz arról, hogy Daviddal jártam és szakítottunk?
- Elég jóban vagyunk -sóhajtott egy nagyot.
- Elég sok mindenben hasonlítotok. Egyikőtök bunkóbb, mint a másik. Nem csodálom, hogy jól kijöttök. -nyújtottam ki a nyelvem.
- Hogy képzeled, hogy így beszélsz miután tönkretetted az életét?
- Én az ő életét? Te miről beszélsz? -értetlenkedtem
- Azelőtt tök jó fej volt, de amióta veled volt, nagyon megváltozott.
- És én tehetek róla? Én? Képzeld el, már rég nem élnék ha Niall múltkor nem mentett volna meg. -kiabáltam vele, majd mérgemben legszívesebben elszaladtam volna
- Várj már. -fogta meg a karom amikor már az út szélén álltam. - Hogy érted ezt?

- Úgy hogy a haverod állandóan vert, szakítottam vele és meg akart ölni. De gondolom ez is az én hibám. -idegesen kirántottam a karom Zayn szorításából, hallottam hogy még motyog nekem valamit, de nem nagyon érdekelt. Az utolsó amire emlékszem, hogy hátráltam egy nagyot, megfordultam és ütést éreztem a fejemen majd minden elsötétült.

6. fejezet

Sziasztooook :D Új rész, amint láthatjátok és a megszokottól hosszabb. Légyszii megdobnátok Lillát pár komival? És még néhány feliratkozónak is nagyon örülnék :) Köszönööm. xx

Reggel Niall karjaiban ébredtem. Olyan édesen aludt, nem volt szívem felkelteni. Óvatosan kibújtam az öleléséből, majd betakartam. Körülnéztem a házban, a fiúknak nyoma sem volt, biztos alszanak még. Bementem a konyhába reggelit csinálni. Amint kész lettem a tükörtojással megterítettem és megcsináltam a teát.
- Szia. Mi jót csinálsz? -ült le az egyik székre mosolyogva Louis.
- Szia. Tükörtojást. Ugye szeretitek? -kérdeztem aggódva.
- Hogyne szeretnénk? -nevetett.
Megfogtam a teás kancsót és öntöttem két bögrébe teát, de amilyen kétbalkezes vagyok, persze, hogy a felét a kezemre öntöttem.
- Basszus. -szisszentem fel és gyors hideg víz alá tartottam.
- Jól vagy? Nagyon fáj? -sietett oda hozzám.
- Semmi komoly. -mosolyogtam.
- Biztos? Nagyon vörös.
- Majd elmúlik. -legyintettem egyet.
- Sziasztok. Mi ez a finom illat? -ültek le a többiek.
- Zayn még alszik? -kérdeztem, mire megrántották a vállukat. - Szólok neki, hogy jöjjön enni. Hátha már nem utál annyira.
Bekopogtam Zayn ajtaján, de mivel nem érkezett válasz, benyitottam.
- Jó reggelt. Nem vagy éhes? Csináltam tükörtojást. -mosolyogtam kedvesen.
- Abból biztos nem eszek amit te csináltál. -mondta egyszerűen, majd fogtam magam és elmentem.
- Undorító amit művelsz, ugye tudod? Átlátok rajtad! És hamarosan a többieknek is felnyílik a szemük. -ezt a megjegyzést elengedtem a fülem mellett.
- Naa, nem jön? -kérdezte Harry teli szájjal.
- Nem, még alszik. -füllentettem.
- Pedig nem vall rá hogy eddig alszik. -rántott vállat.
- Te nem eszel?
- Nem vagyok éhes. -rántottam vállat.
Lezuhanyoztam, megmostam a fogam, a hajam pedig kivasaltam. Kiválasztottam a mai szettem és levánszorogtam a lépcsőn.

    

- Hova ilyen csinosan? -pörgetett meg Niall.
- Dolgozni megyek. És ha nem akarom, hogy kirúgjanak sietnem kell. -néztem az órára.
- Elviszünk. Nekünk úgy is be kell menni. -vette elő a kocsikulcsot Lou.
- Köszi. -nevettem és beszálltunk a kocsiba.
Az út hátralévő részében meg sem szólaltam, szinte tapintani lehetett a feszültséget, amit Lou és Harry próbáltak oldani.
- És hánykor végzel? -kérdezte Niall, amikor kiszálltunk a kocsiból.
- Négy körül valahogy.
- Van kedved utána meginni valamit? -mosolygott aranyosan.
- Aha. Fél 5, Starbucks?
- Rendben. Akkor szia. -nyomott két puszit az arcomra és elment.
- Azt hittem már sosem érsz ide. -morgolódott Tom. Úgy látom bal lábbal kelt fel.
- Neked is szia. -forgattam a szemem. - Csak tíz percet késtem, kicsit elaludtam.
- Máskor ilyen elő ne forduljon vagy repülsz innét. -mondta mérgesen.
- Rendben -sóhajtottam. - Mi lesz a mai feladatom?
- Terepre mész, jó? -bólintottam. - A mai One Direction koncertre mész, hogy képeket csinálj róluk és utána az interjún is te fogsz fotózni. Remélem rád bízhatom ezt, mást nem tudok küldeni. -hadarta el egy levegővétellel.
- Megcsinálom. Már bírom őket, tök jó fejek igazából. -mosolyogtam.
- Jó, nem érdekel. -mondta, mire megforgattam a szemem. Sosem szokott ilyen mogorva lenni. - Egy óra múlva kezdődik a koncert. -sóhajtott egy nagyot és elment.
Magamhoz kaptam a kamerám és elindultam a koncert helyszínére. Pont időben odaértem, de akadt egy kis gond.
- Vedd már fel! -morgolódtam magamban. A drága főnököm persze hogy nem veszi fel a telefont, amikor szükség van rá. Úgy döntöttem, hogy felhívom Niallt.
- Szia. -szóltam bele. - Tudnál egy kicsit segíteni?
- Szia. Bocsi de mindjárt kezdődik a koncert, nem tudok elszabadulni. -sóhajtott egy nagyot.
- Épp erről van szó. Megparancsolnád a gorilláitoknak, hogy engedjenek be?
- Gorilla? -nem láttam, de biztos könnyezett a röhögéstől.
- Akkor testőr, biztonsági őr, tudom is én micsoda. De ha nem engednek be, akkor hamarosan kereshetek új munkát.
- Mindjárt szólok nekik. -mondta még mindig röhögve.
Pár perc múlva az egyik 'gorilla' odajött hozzám és bevezetett. Választottam magamnak egy helyet ahol belátom az egész színpadot, elővettem a kamerám és elkezdődött a koncert.