6. fejezet

Sziasztooook :D Új rész, amint láthatjátok és a megszokottól hosszabb. Légyszii megdobnátok Lillát pár komival? És még néhány feliratkozónak is nagyon örülnék :) Köszönööm. xx

Reggel Niall karjaiban ébredtem. Olyan édesen aludt, nem volt szívem felkelteni. Óvatosan kibújtam az öleléséből, majd betakartam. Körülnéztem a házban, a fiúknak nyoma sem volt, biztos alszanak még. Bementem a konyhába reggelit csinálni. Amint kész lettem a tükörtojással megterítettem és megcsináltam a teát.
- Szia. Mi jót csinálsz? -ült le az egyik székre mosolyogva Louis.
- Szia. Tükörtojást. Ugye szeretitek? -kérdeztem aggódva.
- Hogyne szeretnénk? -nevetett.
Megfogtam a teás kancsót és öntöttem két bögrébe teát, de amilyen kétbalkezes vagyok, persze, hogy a felét a kezemre öntöttem.
- Basszus. -szisszentem fel és gyors hideg víz alá tartottam.
- Jól vagy? Nagyon fáj? -sietett oda hozzám.
- Semmi komoly. -mosolyogtam.
- Biztos? Nagyon vörös.
- Majd elmúlik. -legyintettem egyet.
- Sziasztok. Mi ez a finom illat? -ültek le a többiek.
- Zayn még alszik? -kérdeztem, mire megrántották a vállukat. - Szólok neki, hogy jöjjön enni. Hátha már nem utál annyira.
Bekopogtam Zayn ajtaján, de mivel nem érkezett válasz, benyitottam.
- Jó reggelt. Nem vagy éhes? Csináltam tükörtojást. -mosolyogtam kedvesen.
- Abból biztos nem eszek amit te csináltál. -mondta egyszerűen, majd fogtam magam és elmentem.
- Undorító amit művelsz, ugye tudod? Átlátok rajtad! És hamarosan a többieknek is felnyílik a szemük. -ezt a megjegyzést elengedtem a fülem mellett.
- Naa, nem jön? -kérdezte Harry teli szájjal.
- Nem, még alszik. -füllentettem.
- Pedig nem vall rá hogy eddig alszik. -rántott vállat.
- Te nem eszel?
- Nem vagyok éhes. -rántottam vállat.
Lezuhanyoztam, megmostam a fogam, a hajam pedig kivasaltam. Kiválasztottam a mai szettem és levánszorogtam a lépcsőn.

    

- Hova ilyen csinosan? -pörgetett meg Niall.
- Dolgozni megyek. És ha nem akarom, hogy kirúgjanak sietnem kell. -néztem az órára.
- Elviszünk. Nekünk úgy is be kell menni. -vette elő a kocsikulcsot Lou.
- Köszi. -nevettem és beszálltunk a kocsiba.
Az út hátralévő részében meg sem szólaltam, szinte tapintani lehetett a feszültséget, amit Lou és Harry próbáltak oldani.
- És hánykor végzel? -kérdezte Niall, amikor kiszálltunk a kocsiból.
- Négy körül valahogy.
- Van kedved utána meginni valamit? -mosolygott aranyosan.
- Aha. Fél 5, Starbucks?
- Rendben. Akkor szia. -nyomott két puszit az arcomra és elment.
- Azt hittem már sosem érsz ide. -morgolódott Tom. Úgy látom bal lábbal kelt fel.
- Neked is szia. -forgattam a szemem. - Csak tíz percet késtem, kicsit elaludtam.
- Máskor ilyen elő ne forduljon vagy repülsz innét. -mondta mérgesen.
- Rendben -sóhajtottam. - Mi lesz a mai feladatom?
- Terepre mész, jó? -bólintottam. - A mai One Direction koncertre mész, hogy képeket csinálj róluk és utána az interjún is te fogsz fotózni. Remélem rád bízhatom ezt, mást nem tudok küldeni. -hadarta el egy levegővétellel.
- Megcsinálom. Már bírom őket, tök jó fejek igazából. -mosolyogtam.
- Jó, nem érdekel. -mondta, mire megforgattam a szemem. Sosem szokott ilyen mogorva lenni. - Egy óra múlva kezdődik a koncert. -sóhajtott egy nagyot és elment.
Magamhoz kaptam a kamerám és elindultam a koncert helyszínére. Pont időben odaértem, de akadt egy kis gond.
- Vedd már fel! -morgolódtam magamban. A drága főnököm persze hogy nem veszi fel a telefont, amikor szükség van rá. Úgy döntöttem, hogy felhívom Niallt.
- Szia. -szóltam bele. - Tudnál egy kicsit segíteni?
- Szia. Bocsi de mindjárt kezdődik a koncert, nem tudok elszabadulni. -sóhajtott egy nagyot.
- Épp erről van szó. Megparancsolnád a gorilláitoknak, hogy engedjenek be?
- Gorilla? -nem láttam, de biztos könnyezett a röhögéstől.
- Akkor testőr, biztonsági őr, tudom is én micsoda. De ha nem engednek be, akkor hamarosan kereshetek új munkát.
- Mindjárt szólok nekik. -mondta még mindig röhögve.
Pár perc múlva az egyik 'gorilla' odajött hozzám és bevezetett. Választottam magamnak egy helyet ahol belátom az egész színpadot, elővettem a kamerám és elkezdődött a koncert.