5. fejezet

Sziasztok. Nos, itt az új rész. Remélem tetszeni fog :) És megfogadtam a tanácsokat, kicsit hosszabb rész jön. Még suliig igyekszem hozni 3 - 4 részt. De ha nem sikerül, ne harapjátok le a fejem. Rengeteget kell tanulnom :/ Nem is pofázok sokat, jó olvasást! xx 

Este 8 óra volt. Az összes cuccommal együtt a kocsimba ültem és azon tanakodtam, hogy hova menjek amikor megszólalt a telefonom. Niall volt az.
- Szia. Ráérsz most? Megihatnánk valamit.
- Szia. Bocsi, de most nem alkalmas.
- Baj van? -kérdezte ijedten.
- Igen. sóhajtottam egy nagyot.
- Öt perc és ott vagyok. -hadarta és letette a telefont.
Nem telt bele öt percbe és Niall tényleg itt volt. Láttam rajta, hogy nagyon sietett, mert az arca piros volt a hidegtől.
- Na, mesélj. Mi történt? -ült be mellém a kocsiba.
- Lebontják a házat ahol lakom és erről nekem nem szóltak. Fogalmam sincs, hogy hova menjek. -temettem az arcom a tenyerembe.
- Ezen könnyen segíthetünk. Gyere hozzánk. -mosolygott biztatóan.
- Nem, Niall. Már így is sokat segítettél. Meg nem hiszem, hogy a többiek örülnének neki, főleg Zayn. Úgy érzem nem nagyon kedvel.
- Ne törődj vele. A többiek biztos örülnének neki.
- Jobb lenne ha elutaznék Amerikába. Így a testvéremhez és a barátnőmhöz is közelebb lennék. -folyt le egy könnycsepp az arcomon. - Azóta sem tudom, hogy mi van velük. Utálom ezt a bizonytalanságot.
- Nagyon sajnálom. -ölelt át. - Cher, kérlek maradj itt. -nézett rám bociszemekkel. - Megkedveltelek, nem szeretném, ha már is elmennél.
- Nem adod fel, igaz? -mosolyogtam. - Jó maradok, de csak addig amíg nem találok új lakást.
- Oké. -ölelt át nevetve.
Beindítottam a kocsim és a srácok házához vettük az irányt. Niall segített felcipelni a cuccaim a vendégszobába.
- Még egyszer köszönök mindent. -öleltem meg.
- Erre valók a barátok. -mosolygott kedvesen.
- Szia..sztok. -néztek rám elég érdekesen. - Hát te?
- Csak pár napra maradok, amíg nem találok új lakást.
- Hát ez szuper. -ugrált oda hozzám Lou és átölelt. - Nem nézünk meg valami filmet?
- Dee.. rendelek pizzát. Már nagyon megéheztem.
- Milyen meglepő. -sóhajtott egy nagyot a cicás fiú, ha jól emlékszem Harry, majd elkezdtünk nevetni.
- Keresünk valami filmet. -hadarták.
Niall is elment valahová, gondolom megrendeli a pizzát, így egyedül maradtam. Leültem az ágyra és elővettem a telefonom. Semmi. Még mindig semmi hír a nővéremékről. Pedig biztos értesítenének ha lenne valami. Ez egyre jobban aggaszt.
- Khmm. -köszörülte meg a torkát Zayn. - Te már megint itt? -forgatta a szemét.
- Neked is szia. Pár napig egy fedél alatt fogunk lakni, szóval légyszi próbálj meg elviselni valahogy.
- Egyre szánalmasabb vagy. - nevetett gúnyosan. - Azt hiszed nem látom?
- Neked meg mi bajod van? -néztem rá kérdőn.
- Mintha nem tudnád. Próbálsz mindenkit behálózni. Lehet, hogy őket átverted a mosolyoddal, de csak úgy szólok, engem nem tudsz átverni. -forgatta a szemét, elment és becsapta maga után az ajtót.
Mi baja van velem?


                                                                            ***


- Muszáj horrort néznünk? Rosszat fogok álmodni. -temettem a párnába az arcom nevetve.
- Ha félsz, nyugodtan idebújhatsz hozzám. -kacsintott a göndörke.
- Álmodozz csak. -vágtam hozzá egy párnát.
- Amúgy Zayn merre van?
- Elment aludni. -rántott vállat Liam.
- Répát? -nyújtotta oda Louis.
- Nem kérek a répádból. -mondtam komolyan, de röhögőgörcsöt kaptam.
- Jól vagy? -kérdezték öt perc múlva.
- Teljes mértékben. -törölgettem a szemem.
Niall elindította a filmet, majd mindenki magához vett egy szelet pizzát. Kivéve Niallt. Ő négyet. Hogy tud ennyit enni? És meg sem látszik rajta.
- Harry. Ide adod a popcornt?
- Nem. -mondta határozottan.
- Szóval úgy gondolod, hogy kövér vagyok? Nem szeretsz már, Harry drága?.. Erről van szó? -játszott sírást Lou.
- Te nagyon hülye vagy. -röhögtem a szemem törölgetve.
- Ez átlagos, de majd hozzászoksz. -ütögette meg a vállam.


                                                                             ***

- Úristen. -kaptam el a fejem a tévéről és a hozzám legközelebb ülő ember vállába temettem a fejem.
- Nem bírod a horrort? -röhögött Louis
- Ez nekem már kicsit sok. Fejek repülnek össze - vissza. -rázott ki a hideg.
A buksim Niall vállára tettem, majd elnyomott az álom.

/ Ha tetszett megdobnál egy komival? És nyugodtan fel is iratkozhatsz rendszeres olvasónak. Nagyon örülnék neki! :) xx /

4. fejezet

/ Párápáápápápáá új rész :D Ezt kicsit hosszabbra írtam, remélem tetszeni fog. Most hogy itt az őszi szünet, próbálok kicsit sűrűbben részeket hozni. Ha kicsit is tetszett, megdobnál egy komival? És nagyon örülnék pár rendszeres olvasónak is!! :) Nem is pofázok sokat, jó olvasást :D xx /

- Jó reggelt. -vágódtam le a konyhában az egyik székre, majd végignéztem a többieken. Mind az öten ott voltak, de ahogy odaértem Zayn morgolódva felpattant és elment. Lehet hogy velem van baja? Na, mindegy. Nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.
- Szia. -köszöntek. - Nem vagy éhes? -kérdezte Niall.
- Nem. Úgy is mennem kell. Köszönöm amit értem tettél. Ha nem jártál volna arrafelé, én már valószínűleg nem lennék itt.  -mosolyogtam.
- Ó, ugyan. Semmiség. -nevetett.
- Akkor én most megyek. Sziasztok. -álltam fel az asztaltól.
- Majd beszélünk. Megadod a telefonszámod?
- Persze. -beleírtuk a számunkat egymás telefonjába és hazamentem.
Megfürödtem és magamra kaptam egy másik ruhát. Bezártam magam után az ajtót és elindultam dolgozni.

 
Niall szemszöge
- Mitől mentetted meg? Mi történt? -támadtak le amikor Cher elment.
- Nem hiszem, hogy örülne, ha elmondanám.
- Naaaa mondd már el. Nem mondjuk el senkinek. -könyörgött Harry.
- Jóóó. -adtam fel. - A pasija megfenyegette, hogy megöli és én jókor voltam jó helyen.
- Niall a hős, Niall a hős megmentő. -ugrándozott Lou. - Ezért a hőstettért kapsz tőlem egy répát... Najó. Mégse. -nyújtotta oda nekem a répát, majd féltőn visszarántotta.
- De egy szendvicset igazán csinálhatnál nekem, mert nagyon éhes vagyok. -nyöszörögtem.
- Ööhm. most jutott eszembe, hogy valami dolgom van. -hadarta Liam és elszaladt.
- Várj, Liam. Segítek neked. -rohant utána röhögve Harry és Lou.
Miután én is jól kiröhögtem magam, észrevettem, hogy Zayn a kanapén ülve duzzog.
- Mi a baj? -ültem le mellé.
- Semmi. -sóhajtott nagyot, de még rám sem nézett.
- Zayn, látom hogy valami baj van. Mondd már el.
- Niall, nem tartod furcsának hogy ez a csaj nem rég még lekoptatott, tegnap este pedig már itt aludt és a számát is megadta? -nézett rám.
- Ebbe mi a furcsa? Megismert és lehet, hogy megkedvelt. Olyan hihetetlen ez?
- Nem, de nagyon vigyázni kell az ilyenekkel. -mondta fintorogva.
- Milyenekkel? Mi bajod Cherrel? Nem is ismered. -csodálkoztam a hallottakon.
- Hagyjuk. -zárta le a témát és elment a szobájába.
- Ez mi volt? -jött oda hozzám Liam csodálkozva.
- Ha én azt tudnám. -sóhajtottam.

                                                               Cher szemszöge

- Ennyi volt mára? -kérdeztem Tomot.
- Igen. Nyugodtan hazamehetsz. -tette a kezét a vállamra mosolyogva.
- Nem kell kétszer mondani. -nevettem. - Elég fárasztó napjaim vannak mostanában. -húztam el a szám.
- Akkor nyomás haza, pihend ki magad. Majd holnap hívlak. -mosolygott kedvesen.
- Rendben, szia. -integettem neki.
Úgy szeretem Tomot. Nagyon rendes velem. Jobb főnököt el sem tudnék képzelni magamnak.
A mai napom nem is volt olyan nehéz. Valami kezdő énekeseket kellett fotóznom. A stúdiótól egyből hazafelé vettem az irányt, ám elég érdekes dolgok fogadtak. Az épület ahol lakom már egy ideje, mindenféle gépekkel volt körülvéve. Először nagyon nem értettem, hogy mi van, majd egy férfi felvilágosított a dolgokról. Hát erre végképp nem számítottam. Holnap lebontják és még ma el kell hagyni mindenkinek. Erről nekem miért nem szóltak? Hol fogok ezek után lakni?

3. fejezet

- Hol vagyok? - keltem fel ijedten egy ágyról.

- Végre magadhoz tértél. -mosolygott és egy bögre meleg teát nyomott a kezembe. 

- De mi történt? Hogy kerültem ide? És te mit keresel itt? -támadtam le a szőkét a kérdéseimmel.

- Én itt lakom. Miután elájultál, ide hoztalak. -mosolygott biztatóan.

- Hogy ájultam el? -kérdeztem idegesen.

- Az erdő felé sétáltam és kiabálást hallottam. Láttam ahogy az a fiú fejbe vágott egy nagy fával, majd a földre zuhantál. 

- És te megmentettél. -meredtem magam elé hitetlenkedve, majd bólintott egyet. - Figyelj, szeretnék bocsánatot kérni. Nagyon sajnálom ahogy beszéltem veled, tényleg nem kéne úgy véleményt alkotnom rólad, hogy nem is ismerlek. -mondtam szégyenkezve.

- Fátylat rá. -mosolygott.

- Figyelj Niall, igaz? -bólintott egyet. - Szeretném megköszönni amit tettél. Ha nem lettél volna ott, valószínűleg már nem élnék. David nagyon sok mindenre képes. -nyeltem egyet.

- Semmiség. -ölelt át, ami kicsit meglepett, de viszonoztam. - De miért tette ez veled? -fordult felém.

- Mert szakítottam vele. De végül is azt hittem durvábban reagál majd.

- Durvábban? -nézett rám elég érdekesen. - Majdnem megölt. Ettől durvábban is reagálhatott volna?

- Épp ez az hogy csak majdnem. Te nem ismered mikre képes. Rendszeresen üt, ver, kórházban is voltam miatta. Addig nem nyugszik amíg bosszút nem állhat. -egy könnycsepp gördült le az arcomon, de gyors le is töröltem. 

- Ez beteg. Nagyon sajnálom. -ölelt át megint. - És mit szeretnél csinálni?

- Fogalmam sincs. A nővérem és a barátnőm biztos tudnák, hogy mit kéne. Hónapok óta nem láttam őket. -sóhajtottam. 

Niallel már órák óta beszélgetünk, úgy érzem kezdem megkedvelni. 

- Most pedig jobb lesz ha megyek. Igazán nem szeretnék zavarni. 

- Nem zavarsz. Maradj légyszii. Már késő van. -nézett rám boci szemekkel.

- Jó. -adtam fel. - De csak ma estére. -nevettem. - Hol van a fürdőszoba?

- Menj le a földszintre és jobbra az első ajtó.

- Úristen. Ez a nővérem. -ugráltam örömömben a telefonnal a kezemben. - Szia. Annyira hiányoztál. -szóltam bele a telefonba, miközben a lépcsőn sétáltam lefelé.

- Jó napot. Ön Cheryl Parks? -kérdezte egy rekedt férfi hang.

- Igen, én vagyok. Valami baj van? -kérdeztem az ujjaimat tördelve.

- A testvére és a barátnője súlyos autó balesetet szenvedett. -hadarta.

- Az nem lehet... lehetetlen. -meredtem magam elé és még a telefont is elejtettem. - Mondja hogy jól vannak! -kiabáltam sírva.

- Nyugodj meg! - jött oda Niall, felvette a telefonom és valamit beszélt a férfivel.

- Ugye az egész csak vicc? Nincs semmi bajuk, igaz? -szipogtam, miután Niall letette a telefont.

- Bárcsak mondhatnám. -sóhajtott.

- Mi van ha meghalnak? Nekem nincs senkim se, csak ők. -temettem az arcom a tenyerembe.

- Nem fognak meghalni, verd ki a fejedből. Ha szükséged van valakire, én itt leszek melletted és gondolom a szüleid is mindenben melletted állnak majd.

- Niall, nekem nincsenek szüleim. -néztem fel rá könnyes szemekkel. -Ők... meghaltak. És Alexa az utolsó élő rokonom szűk családon belül. -letöröltem a könnyeim, próbáltam erős maradni.

- Sajnálom. Nem tudtam. -suttogott.

- Mi történt a kezeddel? -tereltem el a témát.

- Semmi csak...

- David.. Ő bántott, igaz? 

- Igen, de semmi komoly. 

- Tényleg jobb lesz ha megyek. Pár órája ismerlek, de már veszélybe kevertelek. Ezt egyedül kell megoldanom. -álltam fel.

- Nem mész sehova. -fogta meg a kezem. - Kérlek maradj itt. Segíteni szeretnék.

- Jó, de holnap mindenképp elmegyek. És tényleg köszönök mindent. -mosolyogtam és elmentem aludni.

Nagyon nehezen tudtam elaludni. Egész végig apán, anyán, Alexán, Rekán és Niallon járt az eszem. Már nagyon rég itt hagytak a szüleim, de még mindig nagyon hiányoznak. Reka pedig a legjobb barátnőm. Annyi mindenen mentünk keresztül. Alexa is mindig mellettem állt. Kimentett ha bajba kerültem és mivel ikrek vagyunk, eléggé hasonlítunk is. Ha egy nyomi pasi rám szállt, mindig segített lerázni. És itt van Niall is. Annyira szégyellem magam. Hogy bánhattam így vele? Hisz nem is ismertem. De rájöttem, hogy nem is olyan, amilyennek hittem.

/ párápáppápá itt az új rész. naaa. jó lett? igyekeztem :D köszönöm a sok komit az előző részhez. megint megszánnátok pár darabbal? *-* a részről pedig annyit hogy remélem tetszett :D xx /

2.fejezet

Sziasztok. Ahogy ígértem, itt a 2. rész. Remélem elnyeri tetszéseteket :D Köszönöm a sok véleményt és a sok látogatót az oldalon. Nagyon jól esik. Sajnálom hogy ilyen rohadt rövid lett :(x

- Hova mész? Hiszen te fogsz minket fotózni. -fogta meg a karom Niall.
- Fotózás elmarad. Más dolgom van. -ráztam le.
Most komolyan, mi köze van hozzá? Mérgesen elhagytam a stúdiót, előtúrtam a telefonom és tárcsáztam Davidot. Jobb lesz minél hamarabb túl esnem ezen is.
- Szia. Ráérsz ma? -kérdeztem remegő hangon.
- Szia. Igen. 6-kor a szokásos helyen?
- Oké. Akkor este. Szia. -csaptam le a telefont.
Remélem nem vette észre a hangomon, hogy ideges vagyok. Elraktam a telefonom és a lakásom felé vettem az irányt. Bekapcsoltam a laptopom és felmentem Twitterre, de rögtön ki is léptem, mert szokás szerint minden a 1D-vel volt tele. Mit lehet bennük ennyire szeretni?! A nagy unalomban elaludtam és 6-kor ébredtem fel. Magamra kaptam egy pulcsit, mivel kicsit lehűlt a levegő és elindultam a megbeszélt helyre, ami egy elhagyatott erdő mellett van. 
- Szia. Látom, most ráérsz, nincs kedved eljönni velem a Nando's-ba? -jött oda vigyorogva a szőke.
- Nem érek rá. -forgattam a szemem és tovább mentem.
- De miért? -jött utánam
- Vedd már észre hogy utállak titeket! Jobb lenne ha leszállnál rólam! -kiabáltam.
- De hisz nem is ismersz. -nézett rám elég érdekesen.
- Csak egy felkapott fiúbanda vagytok semmi több. -mondtam flegmán majd elmentem.
Nagyon lassan lépkedtem, de így is 15-20 perc alatt odaértem. David már egy fának támaszkodva várt rám.
- Késtél. -jött oda mérgesen. - Remélem nagyon fontos amiért ide rángattál.
- Öhhm. igen. -nyeltem egyet. - Figyelj. Én ezt már nem bírom tovább. 
- Gyere, ne itt beszéljük meg. -húzott az erdő felé.
- Engedj már el! -rángattam a kezem. - Szakítok veled! Érted? Soha többé nem akarlak látni! -kiabáltam.
- Ezt jobb lett volna ha nem mondod. Velem nem szakíthatsz csak úgy! -rángatott a hajamnál fogva.
- De épp azt csinálom. -mondtam flegmán.
- Rossz válasz. -nevetett és nekivágott egy fának. - Ha az enyém nem lehetsz, ne legyél senkié!
- Beteg vagy. -forgattam a szemem. - Úgy sem mersz megölni. 
- Azt csak hiszed. -vigyorgott, majd egy nagy ütést éreztem a fejemen és minden elsötétült.

1. fejezet

Sziasztok. Naaa, ígértem hogy sietek, itt is van az 1. rész. Remélem elnyeri tetszéseteket :D Kaphatnék pár komit? Nagyon sokat jelentene (: x

Cher szemszöge

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Fáradtan előkerestem a táskámból, a kijelzőn Tom neve állt.
- Mi ennyire fontos hajnalban? -szóltam bele morcosan.
- Neked is szia. Amúgy meg 11 óra van és 1-re be kéne jönnöd fotózni.
- Aha. Kiket kell? -kérdeztem ásítozva.
- A One Directiont.
- Szuper. -forgattam a szemem.
- Akkor majd találkozunk. Szia. -csapta le a telefont.
Annyira nem bírom őket. Egy felkapott fiúbanda, semmi több. Ma pedig őket kell fotóznom. Elég nekem azt elviselni, hogy a nővérem szereti őket. Nagyon hiányzik. Amerikába utazott fél évre modellkedni Rekával, a legjobb barátnőnkkel. Amióta elment, nem is tudtam vele beszélni. Ráadásul itt van nekem a pasim, David is. Utálom. Igen, utálom. Most biztos azon csodálkozol, hogy akkor minek járok vele. Ez elég bonyolult. Eleinte nagyon kedves volt, szerettem, de megváltozott. Rendszeresen üt, ver és megfenyegetett, hogy megöl, ha elhagyom vagy szólni merek erről valakinek. Nem bírom ezt tovább. Ma, ha bele halok is, de szakítok vele. Nem akarom az egész életem rettegésben leélni.
Magamra kaptam a ruhám, fogat mostam, a hajam pedig csak simán kifésültem.

Niall szemszöge

- Menjünk be a Nando's-ba. Nagyon éhes vagyok. -nyöszörögtem.

- Niall, te mindig éhes vagy. -sóhajtott Louis.

- De most tényleg. -toporzékoltam az autó mellett.

- És mindig ezt mondod. -röhögött Zayn.

- Siessünk, mert már késésben vagyunk. Nem kéne lekésnünk ezt a fotózást is. -nézett az órájára Liam és beszálltunk a kocsiba.

- De ha éhen halok, az a ti lelketeken fog száradni. -játszottam sírást.

- Jó tessék, edd meg. De akkor csöndbe maradsz végre? -nyomott a kezembe egy szendvicset.

- Isten vagy Lou. -vigyorogtam.

- Sziasztok. Már vártunk titeket. -fogott kezet velünk Tom. - Gyere, Cher. -hívott oda magához egy gyönyörű lányt. - Ő fog ma titeket fotózni. Magatokra is hagylak titeket. Nemsokára kezdünk. -nézett fel az órára majd becsapta maga után az ajtót.
- Szia cica. Van gazdád? -karolta át Harry
- Vedd le rólam a mocskos kezed. -forgatta a szemét.
- Most meg mi a baj cica? -vigyorgott Harry.
- Ne hívj így és hagyj békén! Van nekem elég bajom nélküled is. -kiabált és kiment az ajtón.
- Tüzes. Ez tetszik -vigyorgott idiótán.
- Nem kéne utána menni? -kérdeztem a többieket, akik egy vállrántással válaszoltak.
- Szia. Szeretnék bocsánatot kérni Harry nevében is, néha elég bolond tud lenni.
- Felejtsük el. -kortyolt bele a teájába.
- Nincs kedved eljönni velem délután a Nando's-ba?
- Nem. -válaszolt ridegen, ami kicsit rosszul esett. - Most pedig mennem kell. -vette a vállára a táskáját.
- Hova mész? Hisz te fogsz minket fotózni. -fogtam meg a karját.
- Fotózás elmarad. Más dolgom van. -rázott le.
- Naa, hol a fotóscsajszi? -vigyorgott Lou.
- Nem ér rá. Elmarad a fotózás.
- Ezért kellett ilyen korán felkelnünk? -hisztizett Zayn.
- Akkor mehetünk már a Nando's-ba? Éhes vagyok.
- Jó, menjünk. -sóhajtottak.

/ Naa, hogy tetszett? Első résznek lehet hogy kicsit uncsi, de ígérem, hogy a következő már izgisebb lesz. Megdobnátok pár komival? :D /

hey! (:

Sziasztok! Itt az új blogom. A kinézetről annyit, hogy ez még nem a végleges. Majd még valószínűleg változni fog. A szereplők már felkerültek, de a részeket még később fogom hozni. Ennek több oka van: 14-én jönnek a lengyel, török és spanyol cserediákok és nálam is lesz egy török. És ugye itt a továbbtanulás is. Nagyon bele kéne húznom tanulással, mert eléggé elszúrtam az év elejét :/ + év végén 4 tantárgyból vizsgáznom kell ._. de ígérem igyekszem hozni az első részt.

Meg mielőtt hozom, kicsit szeretnék előre haladni a másik blogomnál. Szóval mikor ott elérem a 30-35. részt, akkorra várható ide. De azért remélem majd tetszeni fog :) x

Másik blogom: http://neverendinglovee.blogspot.hu/